• Megjelenítés

csiki gergely

Reagált Rétvári Bence a Portfolio cikkére! (3.)

Nagy visszhangot kapott reggeli cikkünk, miszerint a Nemzetgazdasági Minisztérium nem készített semmilyen hatástanulmányt a KDNP-s politikusok által egyéni képviselői indítvány formájában beterjesztett, boltok vasárnapi bezárásáról szóló törvényhez. Rétvári Bence kereszténydemokrata politikust erről faggatta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Kálmán Olga. Glattfelder Béla, az NGM államtitkára pedig az RTL-nek nyilatkozott. Rétvári a beszélgetés során megerősítette, hogy a tárca valóban nem készített hatástanulmányt, hanem az eddigi számokat összegezték és ebből vontak le következtetéseket. Egyébként hangsúlyozta, hogy a kereskedelemben dolgozók számára életminőség-javulást okoz az intézkedés, ezért áll ki a KDNP az intézkedés mellett és egyébként hisztériakeltés zajlik, mivel csak a kellemetlenségeket hangsúlyozzák hangosan egyesek. Elismerte a beszélgetés során, hogy ez egy klasszikusan baloldalinak tekinthető intézkedés, és a kormány a munkavállalók érdekeit nézi a multikkal szemben. Azt is bevallotta, hogy nem is ők találták ki ezt az egész kezdeményezést.

Csukjuk be a boltokat vasárnap, számok nélkül?!

Március 15-étől életbe lépett az üzletek vasárnapi zárva tartásának szabályozása. Kíváncsiak voltunk ezért, hogy ennek a fajsúlyos intézkedésnek a hatásaira hogyan készült fel a kormány. A Nemzetgazdasági Minisztériumtól azt a választ kaptuk, hogy nem rendelkezik hatástanulmánnyal, mivel nem a tárca készítette azt elő.

Mi lehet a NAV-nál, ha ilyen problémákat találtak?

A címben szereplő kérdést sokan feltehetik azok után, hogy elolvasták az Állami Számvevőszék szerdán kiadott, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzéséről szóló jelentését, annak is a számvevőszéki ajánlásokat bemutató részét. Ha valaki ezt eddig elmulasztotta volna, annak sem kell messzire mennie, mert mostani cikkünkben ezeket mutatjuk be részletesen. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy nem kis feladatot kapott a Vida Ildikó vezette NAV. Tizenkét pontból álló intézkedési tervet kell ugyanis az adóhatóságnak készítenie néhány hét alatt, a számvevők ugyanis komoly hiányosságokra mutattak rá. A jelentésben az is szerepel, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nem tett észrevételt az ellenőrzés kapcsán, a NAV elnöke viszont igen.

Baj van a kormány csodafegyverével

Az online pénztárgépekhez hasonló történet kezd kibontakozni a szemünk láttára, ha az elektronikus áruforgalom ellenőrző rendszer körüli cikkcakkokra tekintünk. Miután a kormány kapkodva elindította január elsején az adócsalók elleni legújabb eszközét, gyorsan próbaüzemmé nyilvánította azt, majd annak határidejét március elsejéig tolta (vagyis addig nem bünteti a mulasztókat). A legújabb, csütörtökön megjelent EKÁER-módosításokkal pedig számtalan ponton - a piaci szereplők észrevételeinek megfelelően - átírja a rendszert, ám a vállalkozásoknak erre is csupán hat napjuk lesz felkészülni. Ezért újabb csúszás van kilátásban, a szakmai szervezetek legalábbis még több felkészülési időt kérnek.

Ő készítette a félelmetes londoni prognózist

Pár héttel ezelőtt nagyot szólt a Bank of America Merrill Lynch londoni elemzőjének Magyarországra vonatkozó prognózisa, ebben ugyanis kimagasló GDP-növekedési számokat fogalmazott meg. Raffaella Tenconi vezető elemző a Portfolio-nak adott interjújában részletezte azt, hogy mire alapozták optimista jövőképüket. Meglátása szerint hazánk felül fogja teljesíteni a növekedés tekintetében a régiós versenytársakat, azonban ez csak egyetlen mutató. Úgy vélekedett, hogy sérülékenység vonatkozásában a magyar gazdaság sokkal jobb állapotban van most, mint az elmúlt 5 évben és azt is elárulta, mikor számíthatunk felminősítésre.

Milliókat érint a kormány legújabb lépése

Két alapvető, de már közhelyszerű állítás igaz a magyar egészségügyre: keveset költ az állam erre a célra, és azt is rosszul teszi. A kormány legújabb, egészségügyet érintő átalakítási tervei kapcsán nagyon úgy tűnik, hogy a második szempont kerekedett felül, vagyis a "feneketlen kút" megközelítés. Addig nem öntenek ide több pénzt az állami kasszából, amíg rendbe nem teszik a finanszírozást. Ez a fajta megközelítés azonban számos mellékhatást von maga után. Mindezek fényében rendkívül érdekes lesz, hogy a következő másfél hónapban a kormányzat hogyan készül fel a negatív kockázatok kezelésére.

Új európai exodus zajlik rajtunk keresztül

Kilátástalan gazdasági helyzet, a legmagasabb munkanélküliség Európában, a lakosság egynegyede a szegénységi küszöb alatt, mindent behálózó korrupció - röviden így lehetne összefoglalni a Szerbiától 2008-ban függetlenné vált Koszovó helyzetét. A balkáni ország állampolgárai végső elkeseredettségükben már csak egyetlen utat látnak maguk előtt, a menekülést nyugatra, ami első ránézésre tavaly ősztől könnyebbnek tűnik. A legszegényebb európai országból elsősorban Németországba, Ausztriába, Belgiumba és Csehországba vándorolnak az emberek, Magyarországon keresztül, így a hatalmas kivándorlási hullám minket is érint. Klasszikus értelemben véve azonban Magyarországra történő bevándorlásról nem beszélhetünk, az "átmenő" forgalom érint minket és "külső" schengeni határként szerepünk fontos ebben a helyzetben.

Ahol a kádárizmus nem szűnt meg (Interjú)

Folyamatosan növekszik az igény a magánegészségügyi szolgáltatások iránt. De mi ennek az oka? Hogyan reagálnak erre a piaci szereplők? Kik ezek a betegek és hogyan lehet őket ellátni? Ezekre a kérdésekre is válaszolt a Portfolio-nak adott interjújában Lantos Gabriella, a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatója. A kórház igazgatóságának tagja úgy véli, hogy elmúlt 20-25 évben felnőtt egy olyan generáció, amelyik hozzászokott a piaci viszonyokhoz az élete minden területén, ezért számlára fizetnek szívesebben. Ezek a páciensek nem akarnak beállni az állami egészségügyi rendszer soraiba. Lantos Gabriella kifejti a véleményét arról a kormányzati tervről is, miszerint a magán egészségügyi szolgáltatások finanszírozásából ki akar vonulni az állam.

Kiderült: tényleg vaktában lövöldöz a kormány

Az elmúlt években egyre nagyobb költségvetési kiigazításokat hajtott végre Magyarország és ezek egyre fontosabb szerepet játszottak az egyensúly javításában - derül ki az Állami Számvevőszék kedden közzétett jelentéséből, melyben a szakértők a 2007-2013 közötti éveket vizsgálták. Az elemzés szerint javította a kiszámíthatóságot, hogy az elmúlt években megnőtt az előzetes tartalékképzés szerepe. Azt azonban várhatóan nem teszi zsebre a kormány, hogy az ÁSZ szakértői azt is megállapították: számos esetben a törvényi előírások ellenére nem készítettek az illetékesek hatástanulmányokat. Varga Mihály emiatt javaslatot is kapott a számvevőktől.

Milliárdok maradnak az állami egészségügy zsebében (Interjú)

Néhány év alatt komoly magánegészségügyi portfóliót épített fel Lantos Csaba. A korábbi bankár 2007-ben váltott, egy komparatív elemzés alapján döntötte el, hogy beszáll az egészségügybe. A kockázati tőkebefektető a Portfolio-nak adott interjújában beszélt a kezdeti évek működéséről, az egész vállalatcsoportról, legújabb befektetéseiről és az államnál megmaradó milliárdokról.

Itt vannak a kormány terveinek vesztesei és nyertesei!

A parlamenti képviselők hétfőn várhatóan elfogadják a 2015-ös költségvetést, mely számos ponton átírja az emberek és vállalkozások életét. A költségvetés mellett több nagyszabású törvényt is elfogadott az ősszel a kormánytöbbség. Gyűjtésünk szerint sokan szívhatják a fogukat a jövő évre tervezett intézkedések miatt, de vannak, akik örülhetnek. Itt és most minden megtalálható ebben a cikkünkben!

Megvan: ezért nem aggódnak Orbánék!

Miközben az elmúlt napokban minden a 2015-ös költségvetés és annak kockázatai körül forgott, a háttérbe szorult egy rendkívül kedvező folyamat. Kalkulációink szerint ugyanis a 2014-es költségvetés számai a vártnál sokkal jobban alakulnak. Ezért lehet az, hogy a kormány és a Nemzetgazdasági Minisztérium nem aggódik a jövő évet illetően, egyszerűen csak kihasználja helyzeti előnyét. Most úgy tűnik, hogy tényleg minden azon múlik, jövőre mennyire lesz bőkezű a kormány (a béremelésekkel, gigaberuházásokkal).

Ez a kormány új fegyvere! - Mibe kerülhet nekünk?

Új fegyverrel szállna harcba az áfacsalók ellen a kormány, már január elsejétől, miközben az előkészítése épp csak most indult el. A Nemzetgazdasági Minisztérium az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer kedvező oldalát hangsúlyozza, az új eszköz bevezetésének lehetnek negatív következményei, az adószakma képviselői szerint. A Portfolio-nak nyilatkozó adószakértők ugyanis felhívták a figyelmet arra, hogy az intézkedés óriási adminisztrációs terhet jelent a kereskedő cégek számára is (nem csak a fuvarozóknak), ez elkerülhetetlenül költségnövekedéssel jár és a kilátásba helyezett szankció mértéke is érthetetlen. Ezeken felül már csak hab a tortán a felkészülésre szánt rendkívül rövid idő.

A kormány nem tudja, mit csinál

Kedden egyetlen véletlen elszólással betekintést kaphattunk a kormányzati munka működésébe és annak minőségéről is sokat megtudhattunk. A kormányszóvivő szavai ugyanis arra utaltak, hogy nem a kormány feladata az egyes kormányzati döntésekhez elkészíteni a hatástanulmányt. Mi viszont úgy gondoljuk, hogy ha nincs hatásvizsgálat, akkor az összes törvényjavaslat csak egy "fecni" és a gazdaságpolitika, illetve szélesebb értelemben véve a kormányzati politika hazardírozik az egész országgal.

Ez a két ábra mindent elárul a kormány gondolkodásáról

Átmenetinek ígérték őket, de tartósan velünk maradtak. Konkrét szektorokat céloznak és bizonyos vállalatokat büntetnek. A szelektív törvényalkotás mintapéldái. Vajon mik lehetnek ezek? A válasz pedig az elmúlt négy év gazdaságpolitikája alapján egyértelmű: a különadók. A kormány adópolitikájának "arányos közteherviselést" biztosító csodafegyverei olyannyira beépültek a számokba, hogy a költségvetés és így az állam működése már elképzelhetetlen lenne nélkülük. Összesítésünk szerint - mely már tartalmazza a jövő évi költségvetést átíró módosító javaslat hatásait - 860 milliárd forint (!) körüli bevételt vár 2015-re a különadókból a kormány.

Segítünk a minisztériumnak! Itt van két név (2.)

Egy új bizottsági módosító javaslatnak köszönhetően a dohányipari cégek csökkenthetik a 2015-re tervezett különadójukat az idén végrehajtott termelő beruházás értékének legfeljebb 30%-ával. A bizottsági ülésen Orbán Gábor adóügyekért is felelős államtitkár azt mondta: "nincs adat arról, hogy mely cégeket érinthet ez a kedvezmény". Mi egy gyors kereséssel találtunk két céget is, akik érintettek lehetnek.

Orbán kapott figyelmeztetést Brüsszelből

November végén hatodik és egyben utolsó alkalommal voltak Magyarországon az Európai Bizottság szakértői a 2008-as pénzügyi mentőcsomag lezárásának felülvizsgálata céljából. A Bizottság szakemberei üdvözölték a növekedés erősödését és dicséretet is kapott a kormány, miszerint jó úton halad a költségvetési hiánycél eléréséhez. Az államadósság alakulásával kapcsolatban azonban megint gondja akadt az EB-nek. Ezen kívül a Magyar Nemzeti Banknak is javaslatot fogalmaztak meg, de megszólaltak az Orbán Viktor által sokat emlegetett egyik céllal kapcsolatban is.

Mivel hazánk a 2008-ban rendelkezésre bocsátott nemzetközi hitelkeret több mint 70%-át visszafizette, ezért ez a fajta felülvizsgálati rendszer lezárulhat.

Ha nem hiszed, hogy a kormány kicsinálja a multikat, ezt olvasd el

Az elmúlt hetek kormányzati törvénydömpingje egyértelműen bebizonyította: vannak az államnak kebelbarátai és ősellenségei. Ezúttal a nemzetközi kiskereskedelmi láncok kerültek a kormány célkeresztjébe, összesítésünk szerint jelentős sarcot fognak fizetni jövőre. Közben létrejönne egy új, most még titokzatos kereskedelmi szereplő, akinek máris kedveznének egy adómódosítással.

Ettől retteg igazán az Orbán-kormány

Fájhat a feje a kormánynak, ha jövőre minden erejével meg akar felelni a saját maga és az EU által előírt költségvetési szabályoknak. Van ugyanis egy olyan előírás, amit a jelenlegi ismereteink szerint nem fog tudni teljesíteni a 2015-ös költségvetéssel. Ezzel pedig sok mindent kockáztatna. Az már csak hab a tortán, hogy a Matolcsy György miniszterségekor kreált adósságképletet felül kell vizsgálnia, hacsak nem akar óriási megszorítást végrehajtani a kormány 2016-ban.

Vigyázat, ijesztő számok jönnek!

Erre a jóisten pénze sem lenne elég (Interjú)

Az olló egyre jobban nyílik a között, amit az orvostudomány ismeretanyaga alapján tenni lehetne és a között, amire megvan a fedezet. Az egészségügy alulfinanszírozottsága olyan objektivitás, amiről senki nem tehet - véli Szél Ágoston. A Semmelweis Egyetem rektora a Portfolio-nak adott interjújában megjegyezte, hogy jó lenne, ha az egészségügy tortaszelete nagyobb lenne az állami költségvetésben. A SOTE vezetését bő két éve ellátó kutató-szakember kifejtette véleményét a forráshiányról, a kórházak adósságáról, az orvosok elvándorlásáról, a várólistákról, a hálapénzről, a magyar egészségügyi rendszerben rejlő ördögi csapdákról, de részletesen bemutatta, hogy miből és hogyan gazdálkodik egy ilyen csúcsintézmény. Szerinte nincs utólag adott hálapénz, az egyszeri kórházi adósságkonszolidáció önmagában nem jelent tartós megoldást és ünneprontóként azt is kénytelen volt elárulni, hogy az elvándorlás lassuló üteme a gyakorlatban nem érződik. A rektor azt is elárulta, hogy mit vár az egyetemhez kinevezett Szász Károly kancellártól.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility